tőrténete
 

Stotzingen Rudolf 1644-ben járt az olaszországi Lorettóban, ahol a Szent Család názáreti otthonát (casa sancta) őrszik, amelyet egy legenda szerint, angyalok repítettek át Názáretből Lorettóba. Stotzingen elkészíttette a kegyszobor másolatát és annak kápolnát építtetett a birtokán. 1650-ben Nádasdy Ferenc lett a vidék kegyura, aki egy évvel később lerakatta a kegytemplom és a szervita kolostor alapjait.

Lorettom a magyar nyelvű egyházi irodalom is szerepet kapott. A 17. század második felében ugyanis több évig itt működött Nádasdy Ferenc nyomdája, amely az ellenreformáció szolgálatában állt. 1669-ben itt jelent meg a "Keresztyény Imádságos Könyvecske", majd egy évvel később a "Rövid summa szerint való bizonyítása a Lutherista és Calvinista Purgatoriumnak" című könyv. Sokáig a lorettomi kolostorban őriztek egy magyar nyelvű protestáns bibliát a reformáció korából, "Az római Babilonnak kőfalai" című vitairatot és több olyan magyar nyelvű könyvet, amelyek Nádasdy nyomdájából kerültek ki.

1683-ban, amikor a török sereg megindult Bécs ellen, nehéz napok köszöntöttek a falura. A kolostor erdélyi származású perjele szerencsére időben intézkedett és biztonságos helyre szállíttatta a rendház mozgatható értékeit. A törökök július 13-án szállták meg a falut és ez a legszomorúbb nap a helység történetében. A templomot felgyújtották, a házakat földig lerombolták. A török pusztítás után közel húsz évig tartott az újjáépítés munkája. Az elmenekített kincseket is visszahozták a kolostorba. Különös módon került vissza egy értékes Madonna-szobor a templomba. A fosztogató törökök magukkal vitték Bécs alá, ahol a lengyel csapatok zsákmánya lett. A csata után a török kincsekkel a szobrot is Vársoba szállították. A lengyel király, miután a kegytárgy talpazatára vésett felírásból megállapította annak eredetét, értesítette Esterházy Pál nádort és visszaküldte a szobrot a lorettomi templomba.

Az 1704-es esztendőben a kuruc csapatok előrenyomulása okozott izgalmat a kolostorban. A szervita barátok nyíltan a labancok oldalán álltak és féltek Károly Sándor seregeinek bosszújától. A kurucok azonban nem tettek kárt a faluban, csak az éléskamrákat dézsmálták meg. Súlyosabb következményekkel járt viszont a második kuruc előrenyomulás. Rákóczi katonái, miután tudomásukra jutott, hogy a szerviták híreket szolgáltattak a császárriaknak, megtorlásból felgyújtották a rendházhoz tartozó malmot. A templomot azonban nem bántották.

A lorettomi kegyhely a 18. században élte fénykorát. 1710-ben százezer búscús zarándokolt ide. 1746 júliusában Mária Terézia is ellátogatott Lorettomba. Negyven évvel később fia, II. József bezáratta akolostort és elűzte a szerzereseket a faluból. A kegyhelyre zarándokoló búcsúsok számát nem csökkentette ez az intézkedés. A második világháború után, a megszállás éveiben olyan súlyos károkat szenvedett a kolostor, amire a török dúlás óta nem volt példa.

1926-ban visszatértek a szerviták, de csekély számuk miatt a kolostornak csak egy részét lakták. 1953-ig maradtak. A súlyos károkat szenvedett templomot a falu plébánosa állította helyre a 60-as években. 1964-ben olasz szerzetesek, Szűz Mária Oblátusai vették át a zarándokhely szolgálatát.